Az emberiség, már legalább ötezer éve gyakorolja az érintéssel, illetve kézrátétellel történő gyógyítást. A hosszú, égészséges élet több ezer éves indiai tudományokban, az ájurvédákban, a masszázs azok a kezelési módok között szerepel, amelyek aktiválják a szervezet öngyógyítő energiáit, mély ellazulást eredményeznek és megszabadítják a szervezetet a felhalmozódott méreganyagoktól.
A 19. században a masszázs ismét nagy tekintélyt vívott ki magának. A terápiák nagy sikere miatt a görög - római kúltúrális hagyományokba gyökerező " klasszikus masszázs". A szászad vége felé az orvosi kezelések egyik lényeges részévé vált. Számos egyéb masszázstípus vált közismertté, melyek részben távol - keletei hagyományokból maradtak ránk, vagy nyugati orvosok és gyógymasszőrök tapasztalataira, ismereteire épülnek ( mint, a kötőszöveti masszázs és a modern reflexológia ).
A MASSZÁZS JÓTÉKONY HATÁSAI:
-
enyhíti a stressz hatásait,
-
idegesség, belső feszültség megszűnik,
-
a szervezet kiegyensúlyozottá válik,
-
a fájdalom csillapodik,
-
a testi és lelki feszültségek oldódnak,
-
nő a testszövetek vérellátása,
-
javul a sejtek oxigénellátása,
-
serken a nyirokrendszer működése,
-
javul a lerakódott salak-és méregenyagok kiválasztásának hatásfoka,
-
csodálatos hatást fejt ki az izmokra, a bőrre, fokozza a bőr állapotát,
-
nő a bőr ellenállóképessége,
-
fokozza az izmok teljesítőképességét,
-
javul az izmok funciója, rugalmassága,
-
jó hatása van az idegrendszerre,
-
jobb alvást biztosít.
MASSZÁZS-KEZELÉS NEM AJÁNLOTT:
-
fertőző betegségek esetén,
-
visszér problémáknál,
-
mélyvénás trombózis esetén,
-
akut reumatikus és egyéb gyulladásos megbetegedések esetén (pl. torokgyulladás, fogfájás, mandulagyulladás),
-
daganatos betegségek esetén,
-
menstruáció első két napjában,
-
várandósság első 3 hónapjában,
-
lázás állapotban.
|